temesvári csata: 1. 1514. júl. 15.: a Dózsa György (1470 k.-1514) paraszhadát megsemmisítő ütközet (→Dózsa-féle parasztháború). A keresztes hadjáratot V. 24: betiltó kir. rendeletet semmibe vevő, D felé vonuló parasztsereg, mely V. végére elfoglalta Szerém és Bács vm. várainak egy részét, kb. 20.000 fővel (Fekete Nagy Antal becslése) VI. 13: ostromolni kezdte Temesvárt. II. Ulászló (ur. 1490-1516) visszarendelte a tör. ellen Bulgáriába tartó Szapolyai János erdélyi vajdát (1510-26), aki visszatérve Erdélybe VI. végén mozgósított. Kb. 22.000 fős seregével nem az Erdélybe betört Lőrinc pap, hanem Temesvár ostromlói ellen vonult. A ~ (Fekete Nagy kutatásai szerint) csak tört-írói elképzelés; vsz. a hadrendek fölállása után Szapolyai bántatlansági ígéretére Nagy Radoszláv rácaival átpártolt (volna) a vajdához. Radoszlávot Dózsa megölte, kiséretét a zűrzavarban Petrovics Péter (Szapolyai unokaöccse) elfogta. Szapolyai ekkor ígért harmadszor büntetlenséget a távozóknak, a parasztok többsége megadta magát, a harcoló keveseket megölték. Dózsát, öccsét Gergelyt s a paraszthad vezetőit VI. 15-20: kivégezték. 1514. X. 18-XI: az ogy. 25. tc-e a jobbágyság szabad költözködését megtiltotta. - 2. 1849. aug. 9.: az 1848-49. évi forr. és szabadságharc utolsó csatája. Szeged föladása után a H. Dembinski (1791-1894) altábornagy vezette m. fősereg Temesvár felé vonult. VIII. 9: a fővezérséget Jozef Bem (1794-1850) vette át, s szembefordult J. J. Haynau (1786-1853) kb. 28-30.000 fős üldöző hadseregével. Kb. 3 órás ágyúzás után a lőszer elfogyott. Az Aradra indított tartalék visszaérkezését be kellett várni, azt az osztrákok megtámadták, s 260 málhás szekerét, 4 ágyúját Orczyfalván elfogták. A kezdetben sikeres támadás elakadt, amikor Bem leesett a lováról, válla megsérült, kitört a pánik; az osztr. tüzérség menekülésre kényszerítette a sereget, mely Lugos felé visszavonulva fölbomlott. A honvédek vesztesége kb. 300 halott és sebesült, s legalább 6000 fogoly; a császáriaké 36 halott 172 sebesült (Gracza IV:944.). Következménye VIII. 19: a →világosi fegyverletétel, m-ok tízezreinek külf-re menekülése, Haynau rémuralma, a rendőrállam önkényuralma (Bach-korszak). 88

Barta-Fekete Nagy 1973:196. - Szeremley 1867:284. - Horváth Mihály: Mo. függetlenségi harcának tört. 1848 és 1849-ben. Bp., 1871. III:394.